Április végén, a Föld Hete alkalmából a Vászonzsákos lány segítségével már felelevenítettük, hogy hogyan óvhatjuk azzal az anyabolygónkat, ha használt dolgokat vásárolunk. De vajon milyen területeken lehet még csökkenteni a környezetre gyakorolt hatásunkat, és egyáltalán mit takar az ökológiai lábnyom fogalma? Alábbi blogbejegyzésünkből kiderül!
Az ökológiai lábnyom fogalma
Az ökológiai lábnyom a 21. században felfutó, fenntarthatósági párbeszéd egyik legfontosabb fogalma lett. A kifejezést két kanadai ökológus, William Rees és Mathis Wackernagel találta ki, méghozzá azért, hogy egyes csoportok (pl. országok, városok, családok), vagy akár az egyének energia-, víz-, élelmiszer-, termőföld- és építőanyag-szükségleteit vizsgálja. Az ökológiai lábnyom tehát elsősorban az erőforrásmenedzselésben és a társadalomtervezésben használt érték, melynek igen fontos aspektusa, hogy az embereket tudatosabb fogyasztásra, az erőforrások gazdaságosabb beosztására ösztönzi.
Erre persze jelenünk fogyasztói társadalmában bőven szükség is van. Míg 1961-ben egy átlagos földlakó ökológiai lábnyoma mindössze 0,88 hektár volt, ez mára már eléri a 2,2 hektárt – ami a Föld kizsákmányolásához vezet. Magyarországon ráadásul még így is az egész világra vetített átlag felett járunk az egy főre eső 3,7 hektárral, noha jócskán lemaradunk a listát vezető Egyesült Államoktól (9,57 hektár) és az Egyesült Arab Emírségektől (8,96 hektár). Az ökológiai lábnyom értéke persze nagyban függ az egyén szociális helyzetétől és szokásaitól, de vajon mit tehetünk egyszerű fogyasztóként azért, hogy ezt csökkentsük?
Az ökológiai lábnyom csökkentése
1. Legyen takarékos az otthonod!
Az ökológiai lábnyom csökkentésének egyik legfontosabb lépése, ha energiatakarékos üzemmódra váltunk. Azaz új építésű, megfelelő szigetelésű otthonokba költözünk, régiek esetén pedig korszerűsítjük a szigetelést, a fűtésrendszert, a tetőt és a nyílászárókat. Így ahelyett, hogy az utcát fűtenénk (illetve a nyári szezonban a klímákkal hűtenénk), tényleg csak annyi energiát használunk el, amennyire szükségünk van. Ha tehetjük, télen is inkább öltözzünk rétegesen, ahelyett, hogy 24-26 fokot tartanánk, nyáron pedig nappalra húzzuk le a redőnyöket, míg este gondosan szellőztessük át a házat.
Elavult háztartási gépeinket cseréljük energiatakarékos darabokra, az izzókat hosszú élettartamú LED-ekre, és a villanyt is csak akkor égessük, ha tényleg szükség van rá. Emellett az elektronikai eszközeinket ne járassuk feleslegesen, a nem használt töltőket pedig húzzuk ki a konnektorból. Víztakarékossági szempontból érdemes megfontolni a zuhanyzás előnyben részesítését, és azt, hogy a mosógépet csak akkor indítjuk el, ha teljesen megtelt.
2. Vásárolj tudatosan!
Az ökológiai lábnyomunkhoz a vásárlási szokásaink is nagyban hozzájárulnak. Ez esetben is érdemes mértékletességre és tudatosságra intenünk magunkat: azaz tényleg csak azt vegyük meg, amire szükségünk van!
A rendszeres élelmiszer-beszerző körútjaink során igyekezzünk minél kevesebb feldolgozáson átesett, helyi és szezonális alapanyagokat vásárolni. Ezek ugyanis jóval kevésbé terhelik a bolygót, mint a messzi országokból ideszállított, különböző módszerekkel tartósított exportáruk. Törekedjünk a műanyag csomagolások elkerülésére, azaz bevásárló körútjainkra mindig vigyük magunkkal az újrahasználható szatyrainkat és zöldségtároló zsákocskáinkat. A feketeöves bolygóvédők pedig akár a csomagolásmentes boltokat és a környező piacokat is felvehetik a kedvenc beszerzőpontjaik listájára.
Az ökológiai lábnyomunk csökkentésének az is fontos pontja, ha a használati tárgyainkat másodkézből, például a Jófogás felületén szerezzük be. Így ugyanis meghosszabbíthatjuk a tárgyak élettartamát, azaz megspóroljuk az új termékek gyártásával járó energiatöbbletet. Ruhavásárlás esetén is érdemes megfontolni a second hand lehetőségeket. Ahelyett, hogy minden hónapban a fast fashion márkák kasszáinál hagynánk a fizetésünk jelentős részét, inkább gondolkodjunk időtállóbb, fenntartható darabokban.
3. Zöldítsd a közlekedést!
A személyes mobilitás szintén igen fontos része az ökológiai lábnyom fogalmának. Az egyik leginkább környezetterhelő ágazat egyértelműen a repülés, főleg ha azt mindössze néhány napos kiruccanásra használjuk. Ha tehetjük, a vakációszervezés és a mindennapos utazás során is válasszuk a tömegközlekedést, azaz a vonatot és a buszokat.
A városi közlekedés szempontjából a prímet egyértelműen a biciklisek és a gyalogosok viszik. Hiszen ők nemcsak az egészségüknek kedveznek a rendszeres testmozgással, de a károsanyag-kibocsátásuk is elenyésző az autós társadalomhoz képest. Őket a tömegközlekedők követik a dobogón, hiszen az embertömegeket szállító buszok, villamosok és metrók egy főre jutó energiafelhasználása jóval kedvezőbb, mint a gyakran csak a sofőrt szállító autóké. Amik persze a kellemetlen városi dugókhoz és a szmoghoz is jócskán hozzájárulnak – bármennyire is kényelmes a használatuk.
Comments are closed.