Koboldok és tündérek, szerelmi bűbáj, gyógyító növények? Június 23-ika, a nyári napfordulóhoz közel eső éjszaka évszázadok óta számos kultúrában a termékenység és a világosság ünnepe. A később keresztény színezetet is nyerő Szent Iván-éj erős pogány gyökerekkel bír, az ekkor jellemző hagymányokat pedig a világ számos táján még ma is tartják. A Shakespeare-t is megihlető ünnep alkalmából végigvesszük a Szent Iván-éji népszokásokat!
A Szent Iván-éj eredete
Bár Szent Iván éjjelén valóban a fény és a világosság kerül a középpontba, nem árt már az elején tisztázni, hogy valójában nem az év leghosszabb nappaláról van szó. A nyári napforduló ugyanis június 21-ére esik. A két dátum összefonódásának okát a csillagászatban kell keresni. Korábban ugyanis valóban június 24-én volt az év legrövidebb éjszakája, de ez néhány tényező miatt három nappal korábbra tolódott. A dátummódosulás okait a kétféle időszámítási mód, a tropikus (a Földhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közötti különbségben, illetve a naptárreformokban találjuk.
Bár ma már keresztény behatásra Szent Iván-éjnek hívjuk, az év összes ünnepe közül talán ez bír a legerősebb pogány gyökerekkel. A nyárközép vidám és szabados megünneplését ugyanis számos ősi kultúrában megtaláljuk a brit szigetek lakóitól kezdve a szlávokon át a skandináv népekig. A kereszténység térnyerésével aztán az egyház is megtalálta az ünnep „átalakításának” módját: az i. sz. 5. századtól találhatunk említéseket a Szent Iván-éj és Keresztelő János születésének együttes ünneplésére. A Szent Iván név ugyanis éppen rá utal: a régi magyar „Jovános, Ivános” alakból ered, illetve a János névnek a szláv formájából.
Szent Iván-éji népszokások
A Szent Iván-éji tűzgyújtás
A Szent Iván-éji népszokások közül az egyik legfontosabb a közösen gyűjtött és gyújtott hatalmas máglya. Az énekléssel, tánccal és vigadalommal kísért örömtűznek ilyenkor fénymegtartó és mágikus erőt tulajdonítottak, és hittek benne, hogy a sötétséggel együtt a gonosz szellemeket, démonokat is távol tartja. Egyes vidékeken a gyerekek házról-házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent Iván-éji máglyához. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetését elkerüli az áldás. Ezen az éjszakán sok gazda ki is oltotta a tüzet a házi tűzhelyén, majd később egy olyan parázzsal gyújtotta újra, amely a közös örömtűzről származott.
Vetésvédelmező, rontásűző szokások
A néphit szerint Szent Iván éjjelén bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. A Földet koboldok, manók, tündérek és más mesebeli lények népesítik be, a levegő pedig megtelik bűbájjal, varázslattal. Nem véletlen hát, hogy a Szent Iván-éji népszokások közül jó néhány erre a jótékony mágiára támaszkodik. Bod Péter feljegyzése szerint (XVI. század) a gyermekek üszögöket vittek a vetések közé, hogy a gabona meg ne betegedjen. Míg az örömtűzben félig megégett faágakat az eresz alá vagy a tetőszerkezethez erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől, az elszenesedett kisebb gallyakat pedig előszeretettel alkalmazták a rontások elhárítására.
Párválasztó, termékenységnövelő szokások
A Szent Iván-éji tűzgyújtásnak igen nagy szerepe volt a szerelmi varázslásban is. Egyes vidékeken a lányok egyedül, míg máshol párok ugrották át a leégett máglyát, ebből pedig a házasságukat jósolták meg. Mások meggyet ettek a tűz mellett, hogy gyermekáldásban legyen részük. A legények a kiszemelt lányoknak – a májuskosár hagyományához hasonlóan – levágott nyírfaágat vittek az éjszaka folyamán, és azt az ablakuk alá helyezték. Míg a palóc menyecskék a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott a vetésbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letaposott növény felegyenesedik, az egy éven belül férjhez megy.
A Szent Iván-éji gyógynövények
A Szent Iván-éji népszokások szerint az ekkor élő mágia a gyógynövények egészségmegtartó erejére is hatással volt. Az asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, majd ezeket fürdők készítéséhez használták fel. Az ilyenkor gyűjtött gyógynövényekből pedig koszorút fontak, amit a szántó vagy az állatok gyarapításának varázslataihoz, a jövendöléshez és a szerelmi mágiához használták fel.
Comments are closed.