Amikor ezek a sorok megjelennek, még kora őszi az időjárás, de sokan próbálnak takarékoskodni a téli hónapokra, ez a tél ugyanis az átlagosnál nehezebbnek ígérkezik. Ebben a blogbejegyzésben a legbiztosabb befektetési lehetőséggel, az állampapírral ismerkedhetsz meg.
#szponzorálttartalom
Ha azok közé tartozol, akik nem különösebben érdeklődnek a befektetések iránt, de a meglévő megtakarításodat a lehető legbiztosabban szeretnéd fialtatni, hogy biztosan vissza is kapd, ha szükséged van rá, akkor jó helyen jársz. Ebben a posztban ugyanis az állampapírokról olvashatsz.
De mitől is biztos annyira az állampapír? Bizonyára hallottál már róla, hogy a banknál lévő pénzed védi ugyan a betétbiztosítás, de nem korlátlanul: bankonként és befektetőnként 100 000 euróig, azaz mintegy 41 000 000 forintig (a mostani euróárfolyam szerint) van védve a pénzed. A befektetésekre még korlátozottabb garancia vonatkozik, ami a piaci veszteségeket egyáltalán nem kompenzálja.
Nos, az állampapírnál teljes, azaz 100 százalékos a garancia, melyet a legjobb adós hírében álló állam biztosít, bármennyi pénzt is fektettél be. Egyedül államcsőd esetén nem, vagy nem biztosan kapod vissza a pénzed, de egyébként egészen biztosan. Államcsődtől azonban nem kell annyira tartanod: legutóbb 1941-ben volt ilyen Magyarországon. Ezért az állampapíros befektetések kockázatmentesnek számítanak.
Az állampapíroknak azonban van még egy előnye a biztonságon túl: az állam döntése alapján adóelőnyökkel rendelkezik más kockázatmentes befektetési formákhoz, például a lekötött betéthez képest. Ez pedig a kamatadó alóli mentesség, mellyel a kamat évi 15 százalékát spórolod meg, továbbá az adóként funkcionáló pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentesség. Utóbbival a befektetendő pénzed 0,3 százalékát, de legfeljebb 10 000 forintot spórolsz meg, amikor állampapír-vásárlási céllal átutalod a pénzed a bankszámládról a Magyar Államkincstárhoz, ott megvásárolod az állampapírt, majd lejáratkor visszautalod a bankszámládra a kamattal növelt összeget. A pénzügyi tranzakciós illetékről és az extraprofit adóról szóló jogszabályok ugyanis mindhárom műveletet illetékkel terhelnék, ha ezt nem állampapírba fektetnéd. Ugyanakkor fontos még tudnod, hogy a pénzátutalásra vonatkozó illetékmentességek kizárólag a lakossági befektetőknek szólnak, az állampapír vételével kapcsolatos illetékmentesség pedig kizárólag akkor érvényes, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
A magyar állampapírokból többféle konstrukció is létezik, de az egyik legfontosabb csoportosításuk szerint lehetnek változó vagy fix kamatozásúak. A fix kamatozású azt jelenti, hogy a futamidő alatt a kamat biztosan előre kiszámítható és ez független a pénzpiaci mozgásoktól.
A változó kamatozás ezzel szemben azt jelenti, hogy az állampapír kamata előre nem határozható meg, azt ugyanis valamilyen mutatóhoz, jelen esetben az inflációhoz kötik. Tehát amennyi lesz az infláció, azzal arányos kamatot kapsz. Ezzel látszólag nem tudsz veszíteni, hiszen amennyi a pénzed romlása, azt mind kompenzálja a kamat. Más szóval a pénzed értéke biztosan megmarad, nem „inflálódik”.
Az inflációhoz képest valóban nem tudsz veszíteni, mégis kamatveszteséget érhetsz el ahhoz képest, mintha fix kamatra helyezted volna el a pénzed. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a fix kamat évekig magasabb, mint az infláció.
Míg a fix kamatot évekre előre ismerjük, az inflációt nem. Ezért – a fix kamatok ismeretében – neked kell eldöntened, hogy miben hiszel: a tartósan fix kamatok feletti inflációban, vagy a fix kamatok alá gyorsan lecsillapodó inflációban. Előbbi esetben az inflációkövető állampapírokba, míg utóbbi esetben a fix kamatozást nyújtó állampapírokba érdemes befektetned.
Mint látható tehát, az állampapírokba történő befektetés mégis hordoz némi kockázatot, ez azonban szerencsére nem érinti a befektetésed összegét, csupán a rá kapott kamatot.
Az alábbiakban a lakosság érdeklődését leginkább felkeltett inflációkövető, illetve fix kamatozású két állampapírt ismertetjük, de ezen az oldalon az összes állampapírral megismerkedhetsz, ha mélyebben érdeklődnél.
A legnagyobb érdeklődést az inflációval arányos kamatozású konstrukciók közül a Prémium Magyar Állampapír, rövidített nevén PMÁP váltotta ki a lakosság körében. Ez 4 vagy 6 éves futamidőre vásárolható meg. Jelenleg ezek kamatozása évi 5,85, illetve évi 6,60 százalék, előbbi a 4 évesé, utóbbi a 6 évesé. A kamat mindig a megelőző naptári évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékéből és a rá adott kamatprémiumból áll össze. Ez alapján a tavalyi éves 5,10 százalékos infláción kívül a 2026-ban lejáró kötvényre további plusz 0,75 százalékos, a 2028-ban lejáró 6 éves kötvényre pedig további plusz 1,50 százalékos kamatprémiumot biztosít a magyar állam. Ez egyben azt is jelenti, hogy a befektetésed így nemcsak az inflációt őrzi meg, hanem még azon túl is biztosít kamatjövedelmet.
Fontos tudnod, hogy a kamat mindig az előző évi inflációt követi, azaz nem a tárgyévben, hanem a következő évben kapsz a pénzedre inflációkövető kamatot. Vagyis a pénzed nem a pillanatnyi inflációt követi le. Ez hátrányos abban az esetben, ha az infláció emelkedik, viszont előnyös akkor, ha csökken. Előbbi esetben ugyanis kevesebb pénzt kapsz a lejáratkor, mint a tárgyévi infláció, utóbbi esetben viszont többet. Tehát érdemes lehet arra is tekintettel lenni, hogy a 4 vagy 6 év múlva történő lejáratkor emelkedő vagy csökkenő inflációra számítasz.
A legnagyobb érdeklődést a fix kamatozású konstrukciók közül a Magyar Állampapír Plusz, rövidített nevén MÁP Plusz váltotta ki a lakosság körében. Itt szó sincs semmilyen változásról vagy inflációról, a pénzedre a következő kamatokat kapod biztosan: az első félévben évi 3,5 százalékot, a második félévben évi 4 százalékot, a második évben évi 4,5 százalékot, a harmadik évben évi 5 százalékot, a negyedik évben évi 5,5 százalékot, míg végül az ötödik évben évi 6 százalékot. Az átlagos éves hozammal arányos egységesített értékpapír hozam mutató, vagyis az EHM évi 4,95 százalékos kamatot mutat, a teljes futamidő alatt pedig (tehát a teljes 5 éves időszak alatt) a lejáratkor összesen 27,35 százalékos hozamot kapsz a befektetett pénzedre.
A kamatozás mind a változó, mind pedig a fix kamatozású értékpapír esetében kamatos kamattal jár, mivel a kamatot évente (a MÁP Plusz esetében az első évben félévente) fizetik. A kifizetett kamat befektetése csak a MÁP Plusz esetében automatikus, a PMÁP esetében nem. A legkisebb összeg, amit befektethetsz, a PMÁP esetében 1 000 forint, míg a MÁP Plusz esetében 1 forint.
Ha a lejárat előtt szükséged lenne a pénzre, akkor a PMÁP konstrukciót a Magyar Államkincstár által közölt napi vételi árfolyamon vásárolhatod vissza. A MÁP Plusz esetében ez fixen 99,5 százalék egész évben, de a kamatfizetéseket követő 5 munkanapig a visszavásárlás értéke 100 százalékos minden évben, azaz ekkor névértéken történik. Értelemszerűen elég annyiszor 1 000 (PMÁP), illetve 1 forintot (MÁP Plusz) visszavásárolnod, amennyi pénzre szükséged van, a többi befektetésed az eredeti feltételekkel kamatozik tovább. A befektetésed ugyanis annyi 1 000, illetve 1 forintos névértékű állampapírból áll, amennyit megvásároltál, de mindegyik külön-külön befektetésnek számít. Állampapírt legegyszerűbben a Magyar Államkincstárnál vásárolhatsz, ehhez egy állampapír forgalmazási számlát kell nyitnod az országos hálózatuk valamelyik egységében. Ha megnyílt a számlád, utána már tudsz utalni a bankszámlád és az állampapírszámlád között oda-vissza, az állampapíros befektetéseidet pedig a Magyar Államkincstár internetbank-szerű felületén, a WebKincstáron vagy Android és iOS rendszerű mobiltelefonra letölthető MobilKincstár alkalmazáson keresztül kezelheted az otthonodból vagy bárhonnan máshonnan.
Comments are closed.