Örökzöld téma következik, mely folyamatosan szedi az áldozatait mind a mai napig. Az ok borzasztó egyszerű sajnos: az ember a leggyengébb láncszem. A bankkártyákkal elkövetett adathalász csalások jelentősen megszaporodtak az utóbbi időben, ezért is fontos a mihamarabb történő megfelelő felismerés és a védekezés.
#szponzorálttartalom
Ezek a leggyakoribb kártyacsalások
Az adathalászat egy olyan bűncselekmény, amelynek során a csalók megpróbálnak érzékeny személyes adatokat megszerezni az áldozatoktól, például bankkártyaszámokat, jelszavakat vagy más bizalmas információkat. Az így megszerzett adatokat később arra használhatják, hogy pénzt lopjanak tőlük.
A visszaélések egyre növekvő számából is látszik, hogy az adathalászat egyre gyakoribb probléma és bárki az áldozatul eshet, függetlenül az életkortól, a lakhelytől vagy a pénzügyi helyzettől. Nincs olyan, hogy valaki elkerülheti az ilyen megkereséseket, bepróbálkozásokat. Aki fent van az interneten, az a weboldalakon, e-maileken, vagy akár a Facebookon keresztül is, biztosan találkozott már ilyenekkel. A csalók ráadásul folyamatosan új módszereket fejlesztenek ki, hogy az áldozatokat megtévesszék, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a veszélyekkel és megtanuljuk, hogyan ismerjük fel ezeket magunktól.
Alapvetően kétféleképpen szerezhetik meg az adatokat a csalók, a megtévesztett ember közreműködésével vagy anélkül, tehát az áldozat tudta nélkül. Az első verzió a gyakori: az esetek majdnem 100 százalékában a megtévesztett áldozatok maguk működnek közre a csalásban és nélkülük nem is lehetne kivitelezni a pénzük ellopását.
A csalók ritkán támadnak kiszemelt áldozatokat. E helyett szétküldik a világba a hamis e-mailjeiket, mondjuk magyarul minden magyar e-mail címre, amit megszereztek valahonnan. De felbukkanhatnak hamis – azaz megtévesztő – weboldalakon, sőt ma már mobilalkalmazásokban is.
Lemásolhatják a valódi – általában internetbanki – oldalakat, ahol bejelentkezési adatok megadására próbálják rábírni a látogatókat vagy egy csaló weboldalon a bankkártya adatokat szerzik meg. Ezeken a személytelen megkereséseken keresztül aztán attól szerzik meg a személyes adatokat és a pénzt, aki éppen a horogra akad nekik. A konkrét személy sosem fontos számukra, csak az számít, hogy az éppen megtalált áldozataik pénzét megszerezzék.
A csalók gyakran olyan hirdetéseket hoznak létre, amelyek csábító ajánlatokat tartalmaznak, például ingyenes termékeket vagy szolgáltatásokat, nyereményjátékokat hirdetnek. Amikor az áldozat rákattint a hirdetésre, egy átverő weboldalra irányítják, ahol megpróbálják megszerezni az érzékeny személyes adatait, például a bankkártyaszámát vagy a jelszavát.
A legbátrabb csalók telefonon is próbálkoznak. A telefonbeszélgetésben általában egy váratlan pénzügyi segítségre, vagy a bank nevében telefonálva gyanús tranzakcióra hivatkoznak, mely miatt elkérik a különféle személyes adatokat, kártyaadatokat, titkos kódokat. Ez a csalás biztos jele, a bank ugyanis sosem kér ilyesmit.
Ugyancsak a csalás biztos jele az is, ha egy alkalmazás telepítésére kérnek minket, akár számítógépre, akár a mobilra. Mindenféle alkalmazást az adott készülékhez tartozó alkalmazásboltból kell letölteni, internetbank webcímet pedig kézzel beütve kell behívni, nem pedig kapott linkre kattintva.
Hogyan lehet védekezni a kártyacsalások ellen?
A bankok is kínálnak védelmet, melyek nagyon hatékonyak lehetnek adathalász próbálkozások ellen.
Több bank, így például a Gránit Bank és az UniCredit Bank is kínál olyan lehetőséget, hogy a bankkártya használhatósága az ügyfél által önállóan bármikor felfüggeszthető, majd vissza is aktiválható, mindezt díjmentesen. A bankkártya felfüggesztett állapotban nem használható sem bolti, sem internetes vásárlásra, így a csalók semmit nem tudnak kezdeni az esetlegesen megszerzett kártyaadatokkal. A használat előtt elegendő, ha a felhasználó aktiválja a kártyáját, majd használat után felfüggeszti ismét.
Minden banki mobilalkalmazás képes a bankkártyalimitek módosítására. Érdemes ezzel is élni, mert ha mégis bekövetkezik egy visszaélés, a csalók legfeljebb csak a beállított alacsony limit erejéig képesek ellopni a pénzt. A limit is bármikor állítható a felfüggesztéshez hasonlóan, így könnyen lehet emelni és csökkenteni az egy nap elkölthető pénzt. A kártyás limit összege egy tranzakcióra és egy napra összeadva is vonatkozik.
Úgynevezett geolokációs beállítás, amellyel a biztonságos, chipes környezetet nyújtó Európára korlátozható a bankkártya használata, a CIB Banknál és az OTP Banknál érhető el. Utóbbinál az internetes költések lehetősége bármikor ki- vagy bekapcsolható a mobilapplikációban.
Külön internetkártyával lehet fizetni a CIB Bank, Erste Bank, OTP Bank ügyfeleinek, ez a mobilapplikációban is menedzselhető.
A legfontosabb, hogy legyünk óvatosak, sőt gyanakvóak a megtévesztő hirdetésekkel, megkeresésekkel szemben! A csalók gyakran hamis e-maileket vagy SMS-eket küldenek, amelyek úgy néznek ki, mintha egy megbízható cégtől vagy szervezettől származnának. Ezek az üzenetek általában valamilyen sürgősséget vagy veszélyt sugallnak, és arra ösztönzik az áldozatokat, hogy kattintsanak egy linkre vagy adják meg az adataikat.
– Ha egy hirdetés túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg csalás – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – Nem is érdemes kattintani az olyan hirdetésekre, amelyeket kereskedőként nyilván senki sem akarna eladni ennyire olcsón. Ezek a hirdetések ráadásul természetesen nem is az ismert kereskedők weboldalaira mutatnak és gyakran nem is magyar webcímekre.
A szakember szerint érdemes figyelni a részletekre is. Az adathalászok gyakran nyelvtani, gépelési hibákat követnek el az e-mailekben vagy SMS-ekben.
A jelszavakat tekintve, érdemes erős jelszavakat használni. A jelszavak legyenek legalább 8-12 karakter hosszúak, és tartalmazzanak kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket.
Az adatszerző programok gyakran e-mailekben vagy letölthető fájlokban terjednek és képesek bejutni az áldozat számítógépébe vagy mobiltelefonjába, főleg a felhasználó közreműködésével. A kártevő programok ezt követően megpróbálhatják megszerezni az áldozat személyes adatait.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
Az első és legfontosabb, hogy a banknál azonnal tiltsuk le a bankkártyát! Ez néhány banknál a mobilalkalmazáson keresztül is lehetséges. Miután megtörtént a letiltás, szükséges elmenni a rendőrségre is feljelentést tenni, mert ez biztosítja, hogy csak a banknál, házon belül legyen kezelve a visszaélés. A rendőrségi feljelentés másolatát célszerű eljuttatni a bankhoz is.
Ezt követően feszült várakozás következik, amely idő alatt a bank elbírálja, hogy megtéríti-e a kárt. Elképzelhető, hogy addig is, előre jóváírja a panaszolt összeget, ezt azonban visszavonhatja, ha a vizsgálat az ügyfél számára kedvezőtlenül zárul.
Vita esetén először bankon belül érdemes reklamációt tenni, sok esetben ez is segít. Ha mégsem, akkor jöhet a Magyar Nemzeti Banknál, mint felügyelő hatóságnál előadott panasz, majd ha itt sem nyer elismerést a kérelem, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni. Ezek ingyenes jogorvoslati lehetőségek.
A sor a bírósággal záródik, ahol pervesztés esetén a perköltséget már ki kell fizetnie a károsultnak.
Mint látható, a pereskedés hosszú és fájó is lehet. Célszerű ezért inkább a védekezésre, megelőzésre jobban figyelni, mint futni a már bekövetkezett kár megtérítése után.
Comments are closed.