Ezt kell tudnod a Montessori módszerről!

Hogyan neveljünk önálló, kreatív és szociálisan fejlett gyermekeket? A Maria Montessoritól származó pedagógiai-filozófiai nézet napjainkban is egyre népszerűbb: nemcsak a speciális óvodák és iskolák, de a szülők körében is. Az alábbi bejegyzésben összeszedtük, hogy pontosan milyen gondolatok vezérlik a módszert alkalmazó felnőtteket, illetve milyen eszközök lehetnek a segítségünkre a Montessori gyermekek nevelésénél.

A névadó: Maria Montessori

A Montessori módszer egy olyan nevelési filozófia és pedagógiai rendszer, amelyet Maria Montessori olasz orvos és pedagógus dolgozott ki az 1900-as évek elején. Bár ő maga nem szerette a „módszer” szót alkalmazni, tény, hogy az azóta intézményesedett gyermeknevelési filozófiája mára már módszerré vált.

Pedagógiai felfedezései a gyermekek pontos megfigyelésén és követésén alapultak. A Montessori módszer központi gondolata így ez lett: „Il Bambino Maestro„. Azaz a gyermek legyen a mi mesterünk. Ez legfőképp a gyermek tiszteletét, a természetes fizikai, érzelmi szükségleteinek szem előtt tartását és a képességeibe vetett bizalmat jelenti. Tehát azt, hogy szülőként, nevelőként nem próbáljuk meg kívülről uralni, befolyásolni (pl. siettetni vagy épp más irányba terelni) a gyermek természetét és fejlődését.

A Montessori módszer az óvodákban és az iskolákban is egyre népszerűbb. Ennek fontos pontja, hogy olyan speciálisan kialakított csoportszobákat, osztálytermeket hoznak létre, amelyek inspiráló környezetet biztosítanak a gyermekek számára. A Montessori-termekben a gyermekek többféle tevékenységet végeznek, ezek célja az érzékelés, a mozgás, a kommunikáció és a kreativitás fejlesztése. A módszer segíthet a gyerekeknek megtanulni, hogyan legyenek függetlenek, hogyan kommunikáljanak másokkal, hogyan birkózzanak meg a kihívásokkal, és hogyan találjanak megoldást a problémákra.

A módszer fő elvei:

• A gyermek – mint minden élőlény – a természet által meghatározott fejlődési rendet követ. A mi feladatunk felnőttként, hogy a fejlődésében mérföldkőnek számító pontokat felismerjük, és megfelelő környezetet, teret és időt biztosítsunk az önálló tanulásához.
• A gyermek az aktív munkán keresztül képes igazán tanulni, új készségeket elsajátítani. Azaz a klasszikus, padban ülő oktatással szemben gyakorlati úton, egyedül és a saját ritmusának megfelelően tanul. Fontos, hogy szabadon választhassa meg, mivel és hogyan, mennyi ideig játszik.
• A Montessori módszer alapja a gyermek tisztelete, a fejlődés támogatása a megfelelő közeg biztosításával. Ennek értelmében elveti a jutalmazást és a büntetést, hiszen ezek kívülről érkező motivációk, míg a gyermeknek magában kell megtalálnia a fejlődésre való vágyat. Az erőszak és az agresszió bármilyen formája tiltólistás.
• A felnőtt nem lép közbe, nem kommentálja, nem javítja ki a gyermek tevékenységét. Főként pedig nem csinálja meg helyette azt, amire ő maga is képes, csak még nem annyira ügyesen. Azaz hagyja maszatolni, próbálkozni a kanállal, később pedig a zokni hosszadalmas felhúzásával. A gyermekek ösztönösen vágynak a sikerélményre, a tudás önálló elsajátítására. Ez pedig fontos pont az önállóságra nevelésben, amivel hosszútávon sokkal több idő spórolható meg, mint egy-egy sietős öltöztetéssel vagy etetéssel.

A Montessori játékok

A Montessori módszer a nevelési filozófián és az inspiráló közeg megteremtésén túl számos konkrét játékot is kínál a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően. Az azonban kimondható, hogy valamennyi darab célja az érzékelés, a mozgás, a kommunikáció, a kreativitás és a szociális készségek fejlesztése.

Montessori játékok babáknak

A legkisebbek a világgal elsősorban az érzékek útján ismerkednek. Ezért számukra kifejezetten ajánlott játékok a matató-könyvek, szenzoros felületekkel bíró kockák, később pedig a matatófalak, a formabedobók, a golyóvezetők, a Montessori torony és a különböző babahangszerek (pl. rumbatök, xilofon).

Az óvodások játékai

A színek és formák tanulása után a Montessori játékok a mozgásfejlesztésre is igen nagy hangsúlyt fektetnek. A Montessori hinta az egyensúlyérzéket, míg a különböző mászókák a durva motorikát javítják. A finom motorika erősítésére a csipeszes, válogatós játékok nagyszerűek, míg a különböző színű építőkockák vagy a Montessori szivárvány a kreativitást, a térlátást fejleszti. Ebben az életkorban a gyermekek nagy része már a számok, betűk világa iránt is érdeklődést mutat, ezeknek a megtanítására is számos játékot találunk.