A márciussal hivatalosan is beköszöntött a tavasz, ezzel pedig hamarosan kezdetét veszi a kerti munkák szezonja is. Ráhangolódásképp most egy olyan, beltéren is végezhető, kreatív elfoglaltságot ajánlunk, amivel gyönyörű és gondozásmentes növénykölteményeket hozhatsz létre. Ez nem más, mint a florárium készítése házilag. Olvasd el, hogy milyen eszközök és lépések szükségesek egy-egy ilyen varázslatos, üvegbe zárt minikert megalkotásához!
Mi az a florárium?
A florárium a terráriumhoz hasonlóan egy üvegbúrába zárt élővilágot takar, amit jelen esetben kizárólag növények népesítenek be. A sok esetben locsolást sem igénylő, önfenntartó rendszer születését ráadásul egy véletlennek köszönhetjük. 1829-ben ugyanis egy kelet-londoni orvos és hobbikertész, Nathaniel Bagshaw Wardi arra lett figyelmes, hogy a kormos levegőjű ipari negyedben korábban mindig elpusztuló páfrányai szépen fejlődnek, ha a rovarok tárolására használt, zárt üvegben tartja őket. Felismeréséről 1842-ben könyvet is írt, két évvel később pedig a Világkiállításon igen nagy sikert arattak az akkor még Wardi-doboznak nevezett, üvegbúrába zárt minikertek.
A floráriumok diadalmenete pedig azóta is tart, hiszen ezek a változatos üvegformákba telepített ökoszisztémák nemcsak rendkívül dekoratívak, hanem gyakorlatilag önfenntartóak is. A fotoszintézisnek hála kialakul az oxigén és a szén-dioxid körforgása, a levelek elkezdenek párologtatni, az üvegen belül lecsapódik a pára, amit a növények aztán újra fel tudnak szívni. Feledékeny, félárnyékos lakással bíró hobbikertészeknek tehát kifejezetten ajánlott tevékenység a florárium készítése házilag, hiszen locsolni sem kell.
Florárium készítése házilag: lépésről lépésre
1. A megfelelő üveg kiválasztása
A florárium készítésénél fontos eldöntenünk, hogy zárt vagy nyitott minikertet szeretnénk-e létrehozni. Amennyiben az üveggel körbevett légtömeg elég nagy, a párásodás ki tud alakulni, így az önfenntartó ökoszisztéma létrejön. Ehhez nem feltétlenül szükséges, de előnyösebb a zárt üveg. A nyitottakat időnként locsolni kell: nyáron 2-3 hetente, télen elég havonta is. Ugyanakkor vigyázz, mert a florárium nem szereti a túllocsolást!
Természetesen a saját florárium készítésénél is használhatunk second hand, szinte már antiknak számító üvegeket. Például régi lombikokat, üvegkaspókat, szűk szájú, öblös vázákat, befőttes üvegeket, vagy akár zárható konyhai tárolókat is. A párásodás beindulásához fontos, hogy a növény bőven elférjen az üvegben, tehát érdemes magasabb darabokat választani.
2. A növények kiválasztása
Zárt, nagy légterű és párásodásra alkalmas üvegedényekbe kifejezetten olyan fajtákat ajánlott ültetni, amik jól bírják a párás közeget. Ilyenek a páfrányfélék, a begónia, a borostyán, a különböző hálóslevelűek, a fikuszok, vitorlásvirág, peperomia, aráliák. Emellett választhatunk talajtakaró növényeket is, mint a korallka vagy moha.
Nyitott üvegkaspókban ugyanakkor nagyon jól mutatnak a különböző pozsgások, kaktuszok vagy a tillandsia. Ezek szárazságkedvelő növények, így különösen figyelj arra, hogy ne locsold túl őket!
3. Az ültetőközeg létrehozása
A florárium készítésének fontos lépése a vízelvezető réteg létrehozása. Ehhez használhatsz agyaggolyókat, vagy különböző színű és formájú, (akár dísz)kavicsokat is. Ezek kerüljenek az üveg aljára, ugyanis elvezetik a felesleges vizet, így nem rothad be a növény, ugyanakkor a hézagokban tárolt víztartalék segíti a párásodás folyamatát.
A vízelvezető rétegre érdemes egy vékony, de gombostűvel alaposan átlyuggatott, vékony műanyag réteget tenned (pl. műanyag zacskóból, vagy nylonból) – természetesen pont az üveg méretére vágva. Ez megakadályozza, hogy az ültetőközeg összekeveredjen a vízelvezető réteggel. Ezt követheti az aktív szén réteg, ami szintén jó nedvszívó, ráadásul magába zárja a baktériumokat és az esetleges vegyszermaradványokat is.
A florárium készítésének legfelső rétege maga az ültetőközeg. Ennek a kiválasztásánál mindenképpen vedd figyelembe az adott növény igényeit, amit az üvegbúrádba szeretnél helyezni. A párás közeget kedvelő dísznövények inkább a savanyú, tőzeges virágföldet kedvelik, míg a pozsgások, kaktuszok a homokos, jó vízelvezetésű talajt vagy a kaktuszföldet. Érdemes lehet a virágföldhöz némi perlitet is keverni, ez ugyanis lazítja az állagát.
4. A florárium készítése: ültetés és dekorálás
A florárium készítésénél fontos, hogy pontosan megtervezd, mit hova szeretnél tenni, utólag ugyanis nehéz korrigálni. Előre helyezd az alacsony, míg hátrább a magasabb növényeket, látványelemeket (pl. köveket, kagylókat, kerámia házikót, figurákat).
Egy apró ásóval vagy kanállal benyúlva alakíts ki mélyedéseket a növényeknek. Ezt követően szúrj egy villát a növények földlabdájába, majd engedd le őket, és kanállal egyengesd el mellettük a talajt. A fennmaradó helyekre egy papírgurigából készített tölcsér segítségével szórj még be virágföldet – így ugyanis pontosan oda tudod irányítani, ahol szükség van rá.
5. Az üveg lezárása
Amikor az összes növényt és dekorációs elemet elhelyezted a floráriumodban, jöhet a véglegesítés. A virágföldet egy picit locsold meg, majd egy kanálra tekert rongy segítségével tisztítsd meg az üveget belülről. Az ökoszisztéma végleges lezárása előtt érdemes várnod néhány hetet, amíg kialakul a megfelelő párásodás.
A florárium készítés utolsó lépése: elhelyezés a lakásban
A floráriumba ültetett növények többségében meleg égöviek, tehát a szobahőmérsékletet kedvelik. A direkt napfényt ugyanakkor nem szeretik, mert ez az üveg túlmelegedését okozhatja, amiben kvázi megfő az ökoszisztémánk. A félárnyék tehát alapvetően jó választás, itt elég naponta 2-3 óra napfény is ahhoz, hogy a párásodási folyamat megfelelően működjön.
Comments are closed.