Automatizáció: mely szakmák vannak veszélyben?

A technológiai fejlődés minden lépése átalakítja az ipart, és ennek folyományaként újraírja a munkaerőpiac szabályait is. Ahogy annak idején a szövőszékek vagy az internet megjelenése, úgy az automatizáció és a robotika is jó pár munkavállalót kényszerít a pályaváltoztatásra. Alábbi bejegyzésünkben összeszedtük, milyen lehetőségeket rejt az automatizáció, illetve mely szakmák a leginkább veszélyeztetettek.

A robotika és automatizáció rövid története

Az automatizáció és a robotika fejlődése évszázadokra nyúlik vissza. Ám az igazi forradalmat az 1900-as évek elején indította el a tömegtermelés és az összeszerelőszalag megjelenése. Az első ipari robotok a 20. század közepén jelentek meg: az 1954-ben kifejlesztett Unimate egy programozható darab volt, amelyet a General Motors használt az autógyártásban. A robotika azóta is ebben az iparágban fejlődik a legdinamikusabban.

Az 1960-as években az automatizáció fejlődése jelentősen felgyorsult, és az ipari robotok széles körben elterjedtté váltak a világ minden táján. Az 1970-es években a robotok már képesek voltak olyan bonyolultabb feladatok ellátására is, mint a nagyobb pontosságot igénylő hegesztés vagy a festés. Aztán az 1980-as években megjelentek az első okosrobotok, amelyek érzékelni tudták a külső, változó körülményeket, majd adaptálódtak is. A következő évtizedben még tovább finomodott az automatizációs technológia: az ipari robotok képessé váltak az emberi mozgás utánzására és a hangfeldolgozásra is. Az ezredforduló után a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás megjelenése hozta el a további fejlődést. A robotok még adaptívabbá és intelligensebbé váltak, valamint képesek lettek önállóan tanulni és fejlődni is.

A munkaerőpiac átalakulása

Az automatizáció és a robotika mára már az ipar megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Jelenléte jelentős mértékben erősíti a termelékenységet, az üzleti eredményeket és a versenyképességet, hiszen gyorsabb, precízebb munkát eredményez, egy pontos programozást követően pedig nullára csökkenti az emberi hibák lehetőségét. Arról nem is beszélve, hogy egy robot nem kér fizetésemelést, nem sztrájkol, nem megy (beteg)szabadságra, valamint képes éjszaka és hétvégén is, sok esetben pihenidő nélkül dolgozni.

Nem véletlen, hogy az automatizáció és a robotika széles körű elterjedése a munkaerőpiac gyökeres átalakulását eredményezte. A robotok és az automatizált rendszerek a feladatok egyre nagyobb részét veszik át az emberi munkaerőtől, ami számos pozíció elavulásához és eltűnéséhez vezet. Amiként az internet megjelenésével a könyvtárosoknak, az online képzések elterjedésével pedig a tanárok egy részének, úgy számos más szakmában dolgozónak is újra kell definiálnia magát az automatizáció térnyerésével.

Fontos ugyanakkor kiemelni azt is, hogy az automatizáció és a robotika hatalmas lehetőségeket rejt magában. A vállalkozások számára megteremti a hatékonyság és a termelékenység növelésének lehetőségét, miközben a munkavállalóknak új készségeket kell elsajátítaniuk, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az aktuális technológiákhoz és munkakörökhöz.

Az autógyártásban a személyre szabott, kisszériás gépjárművek iránti igény növekedésével például megjelentek az ún. „cobotok”. Az ipari robotok új generációja nem egy lezárt területen, hanem közvetlenül az emberekkel együtt dolgozik. Sokkal inkább az emberi munka kiterjesztéseként és megerősítéseként működnek, mivel egy-egy specifikus feladat helyett igen sokoldalúan bevethető gépek. A cobotok által támogatott gyártás pedig előnyöket is kínál a fejlődőképes alkalmazottak számára. A munka kevésbé lesz monoton, viszont a hibaszázalék csökkenésével biztonságosabbá válik.

Ezeket a szakmákat veszélyezteti leginkább az automatizáció

„Már 2025-ben a számítógépek és az intelligens gépek teljesítik az összes munkaidő 52%-át, míg az emberek csupán a 48%-át.” Ezt prognosztizálta a Világgazdasági Fórum (WEF) egy 2017-es tanulmányában. Ám míg az egészségügyben a diagnosztika meggyorsításával az automatizáció mindössze segíti az orvosok munkáját, addig más munkaköröket a technológiai fejlődés a megszűnés szélére sodor.

1. Gyártósori munkák: Az ipari robotok és az automatizált gyártósorok nagyban hozzájárulnak a gyártási folyamatok hatékonyságának növeléséhez. A korábban ezen a területen jellemző munkák – mint a szerelő, a hegesztő, a gépkezelő, és az összeszerelő – az automatizáció és a robotika által nagyban veszélyeztetettek.
2. Pénzügyi és adminisztratív munkák: Az adatrögzítés, az adatfeldolgozás és az adminisztratív támogatói szolgáltatások automatizációja már évek óta zajlik. Ezeken túl azonban a könyvelők és az adószakértők munkája is veszélyeztetetté válhat, hiszen az automatizált szoftverek képesek felismerni és kezelni a pénzügyi tranzakciókat és az adóbevallásokat.
3. Vendéglátás és kereskedelem: Az automatizáció és a robotika a szolgáltató szektorokban is egyre elterjedtebbé vált – főleg a COVID-19 járvány érintésmentes igényeinek következtében. Az önkiszolgáló pénztárgépek és a robotikus szervírozók egyre népszerűbbek a vendéglátóiparban. Míg az online kiskereskedők és a nagyobb üzletláncok egyre inkább az automatizált raktárrendszerekre támaszkodnak.
4. Ügyfélszolgálat: A chatbotok, a mesterséges intelligencia és az automata rendszerek az emberek által végzett ügyfélkezelő munka nagy részét kiváltották. Az automatizált rendszerek ugyanis képesek azonnali válaszokat és pontos adatokat nyújtani az ügyfeleknek.

Úgy érzed, a te állásodat is veszélyezteti a technológiai fejlődés? Ne csüggedj, sosem késő váltani! Nézz körül a Jófogás Állás széles kínálatában, és találd meg a számodra leginkább kedvező ajánlatot!