Az employer branding nem varázspálca, de…

Eredményes kékgalléros munkáltatói márkaépítés, gyakorlati példákkal

Turbulens munkaerőpiaci változások hatnak a HR-esek, cégvezetők, vállalkozók mindennapjaira. A szűkös munkaerő kínálat és az inflációs nyomás kéz a kézben gerjesztik a bérspirált, egyes szektorokban viszont már elindultak a leépítések, a gazdasági kilátások egyre borúsabbak. Vezetőként tizenkilencre kell lapot húzni, fejleszteni és versenyképesnek maradni, miközben a másik oldalon sokszor fellazuló fizetési fegyelem, akadozó ellátási láncok erodálják a vállalati eredményeket.

Aztán amikor bejön az újabb nagy megrendelés és éppen van alkatrész is a gyártáshoz, akkor lasszóval kell fogni az embereket, hogy legyen aki megcsinálja. Ismert és megbízható munkaadóként jobb helyzetből indulunk egy ilyen probléma megoldásakor. Nem varázspálca az employer branding, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a hírünk befolyásolja a jelentkezők számát és minőségét.

Érdemes tehát ellesni a jól működő munkáltatói márka példákat és beépíteni őket. Egy termelési operátor elvesztése átlagosan 450.000-600.000 Ft közötti költséget jelent manapság, szakképzett kollégáink visszapótlása szakmától függően akár hétszámjegyű összeggel is megterhelheti vállalati büdzsénket.

Közép- és nagyvállalati környezetben pillanatok alatt százmilliós nagyságrendű problémává növekedhet egy felmondási hullám, vagy a rosszhírű munkaadói státusz. Hatványozottan igaz ez a gyártásban dolgozó, kékgalléros kollégák esetében, akiknél elsőszámú információforrás az ismerőseik véleménye.


Ezért mond fel a kékgalléros munkavállalód

A kékgalléros munkaerő elvárásainak ismerete és az igényekre való reagálás képessége ma már a vállalatvezetés legfontosabb feladatai között szerepel. Könnyű legyinteni, hogy „csak a pénz számít”, ugyanakkor a gyártásban dolgozó fizikai munkaerő nem ezért mond fel. Vagy nem csak ezért.

A Brandfizz közel 50.000 magyarországi munkavállaló mindennapi munkáját igyekszik javítani, 25 vállalati partnerüknél építenek hiteles munkáltatói márkát. A dolgozók preferenciáit monitorozó felméréseik eredményeként 4 tényezőt azonosítottak, ami a kékgalléros kollégák felmondásához vezet:

1. elégedetlenség a teljesítményalapú bónusszal, fizetéssel és egyéb juttatásokkal
2. visszajelzés és teljesítmény elismerésének hiánya
3. munka és magánélet egyensúlyának hiánya
4. belső kommunikáció minősége

„Nekem nem ezt ígérték”

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb kékgalléros kifejezetten elégedetlen a fizetésével, viszont számukra nem az alapfizetés jelenti a fő problémát, a kérdés ennél összetettebb.

A kutatás szerint a kékgallérosok nagyvállalatnál szeretnek a legjobban dolgozni, ez a környezet átlagosan 10%-kal felette teljesít az elvárásaiknak. Emellett meghatározó az elégedettségük a közvetlen felettes személyével, elérhetőségével, valamint a kihívással is, amit a feladataik jelentenek.

A felmérés vizsgálta, hogy milyen csatornákat használnak tájékozódásra a kékgalléros passzív- és aktív álláskeresők. Az eredmények szerint 58%-uk ismerősökön, barátokon keresztül tájékozódik, közel 37%-uk megnézi az adott cég karrier oldalát álláskereséskor, hírlevéllel viszont csak 11%-uk érhető el. Vagyis toborzáskor a cégeknek érdemes a kékgallérosokra szabott karrier oldalt kialakítaniuk, ahol a saját kékgalléros nagyköveteiken keresztül is bemutathatják, hogy miért érdemes a cégnél dolgozni, milyen az értékrend, a közösség és a hangulat a mindennapokban, majd ezt közösségi média csatornákon rendszeresen megjeleníteni.


Gyártás, operátorok, padlógáz

Az alapkő letételétől az első 200 kolléga belépéséig tartott az SKBM komáromi gyárának 1-es számú munkáltatói márka mérföldköve. A jelenleg 1000 főt foglalkoztató nagyvállalat ismeretlen márkanévvel lépett a magyar piacra és elsődleges céljuk az volt, hogy online felületek segítségével betoborozzák legelső kollégáikat.

Többségében vannak azok a cégek idehaza, akik nem élvezik egy világszerte ismert kereskedelmi márka támogató erejét a toborzásban. Gyártó területen ez a kérdés többször aktuális: van, hogy a cég által előállított termékek a hétköznapi fogyasztó számára elérhetetlenek, a vállalatnak helyben nincs valódi márkaértéke, kizárólag munkaadóként ismerik a faluban, kisvárosban.

3000 jelentkezőjével az SKBM modellje az online eszközök hatékonyságára épült: 100.000 fő feletti social elérésből felrobbant a karrier oldal látogatók száma, közülük minden 5. látogató jelentkezett valamelyik állásra. A jelentkezők 82%-a önéletrajzot is feltöltött, ez a nagyon egyszerű drag&drop megoldásnak volt köszönhető. Első 200 kollégájukat 3 hónapon belül sikerült felvenniük.

Egy izgalmas nap, egy felejthetetlen élmény

Az Accor Hotels a világ egyik legismertebb szállodalánca, olyan márkák tartoznak az égisze alá, mint a Novotel, ibis, Mercure vagy a Sofitel. A vállalat számára készített bevonzási stratégia célja az volt, hogy egyetlen élménybe csomagolva, egyetlen nap alatt sikerüljön átadni, miért jó az Accornál dolgozni. Mindezt úgy, hogy a cég munkáltatói értékeit is megélik a potenciális jelentkezők.

A program célcsoportja szakmunkás (szakács, felszolgáló) és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok megszólítása volt, akiknek 24 órán belül ajánlatot is adott a cég. A jelöltek számára játékos feladatokat dolgoztak ki az Accor kollégái, megmutatták miért érzik szerencsésnek magukat, amiért a a szállodaipar varázslatos világában dolgozhatnak.

Accor Check-in day 140 (!) jelentkezőt vonzott, közülük a szakmai és játékos feladatokon jó teljesítők már a helyszínen interjúzhattak tapasztalt kollégákkal. A nap során 14 csapatra bontva dolgoztak a résztvevők, ez idő alatt volt lehetőségük megmutatni együttműködési készségüket és szakmai kvalitásaikat is. Végül 40 jelölt kapott állásajánlatot, ami 24 órán belül megérkezett hozzájuk.

A szakma által számos díjjal elismert toborzási megoldás sikere a célcsoport igényeinek megértésében, a jelöltek jó élményére fókuszáló koncepcióban rejlett.

Az employer branding nem varázspálca, de következetes szakmai munkával mérhető üzleti eredményeket lehet elérni, illetve jelentősen csökkenthetők a toborzási és fluktuációs költségek. Az ehhez szükséges szaktudás ma már egyre több helyen hozzáférhető, könyvek és képzések formájában is.

Comments are closed.

Navigate