2006 óta minden év november 12-e a szociális munka napja. A másokról való gondoskodás sok esetben emberfeletti erőt igényel, ezért ilyenkor az egész társadalom fejet hajt a szociális szférában dolgozók előtt. A Jófogás pedig összeszedte a legfontosabb tudnivalókat ezzel a hivatással kapcsolatban, illetve azt is, hogy mégis kiknek való egy ilyen jellegű pálya.
Mi fán terem a szociális munka?
Szociális munkának tekintünk minden olyan professzionális segítő tevékenységet, mely a társadalom, a kisközösségek és az egyének jólétét és jól-létét szolgálja. Az alkalmazott társadalomtudományok közé sorolt hivatás célja, hogy képessé tegye az embereket lehetőségeik minél teljesebb kiaknázására, javítsa az életszínvonalukat, illetve megelőzze és kezelje a hibás magatartásokat (például a függőségeket).
A szociális munka humanitárius és demokratikus, emellett alapvetően értékalapú. A szférában dolgozók számára esszenciális az emberi jogok és méltóság tisztelete, a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség. Azaz nemre, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra és bármilyen más jellemzőre tekintet nélkül nyújtanak segítséget bárkinek, aki arra rászorul. A szociális munkások szolidaritást vállalnak a hátrányos helyzetűekkel, küzdenek a szegénység ellen, illetve segítik a hatalomból kiszorulókat a helyzetük javításában.
A hivatás rövid története
Bár szervezett formában az iparosodás hívta életre, a szociális munka évezredek óta létezik. Például már az ókori Rómában és Hellászban is léteztek az egészségügyre, az élelmezésre és a hadirokkantak gondozására kiterjedő ágazatai. A középkorban főként az egyház töltött be ilyen jellegű jótékonysági szerepet – bizonyos szerzetesrendeknek (pl. irgalmas, ferences) például kifejezetten feladatuk volt a tanítás, az alamizsnaosztás és a betegápolás.
A modern szociálpolitika kezdetének viszont ténylegesen a XIX. század tekinthető, amikor az iparosodás következtében bővülő városokban megjelent a mélyszegénység. Ennek nyomán Európában kifejlődött a tudományos megalapozottságú szociális munka, mely nemcsak a nehézsorsú rászorultak adományokkal történő ellátását takarta, hanem a tanításukat, a mentálhigiénés támogatásukat és a munkaerőpiacra történő betagozódásuk segítését is. A mai értelemben vett professzionális szociális munka aztán ebből fejlődött ki a XX. század Amerikájában.
A szociális munka területei
A szociális munkások válság- és szükséghelyzetekre, valamint a mindennapi személyes és társadalmi problémákra reagálnak. A tevékenységek magukban foglalják az intézményi adminisztrációt, a közösségszervezést, a társadalmi, politikai akciókhoz való kapcsolódást, tanácsadást, pszichológiai konzultációt, kutató-oktató tevékenységet, információnyújtást, érdekérvényesítést és a szemléletformálást is.
A szociális munkások segítségét gyakorlatilag bármely rászoruló egyén, család vagy kisközösség igénybe veheti. Őket nevezzük klienseknek vagy ügyfeleknek. A szociális munka területei pedig alapvetően a segítségnyújtás módja és a rászoruló csoport alapján különülnek el.
- Gyermekvédelem, ifjúságsegítés
- Hajléktalanellátás
- Szenvedélybetegekkel folytatott munka
- Pszichiátriai betegekkel folytatott munka
- Idősgondozás
- Bűnelkövetőkkel folytatott munka
- Iskolai szociális munka
- Családokkal folytatott munka
- Közösségi szociális munka
- Fogyatékossággal élőkkel, megváltozott munkaképességűekkel végzett munka
- Kórházi munka
Kinek való a szociális munka?
Az ukrán-orosz háború hatásaként kirobbant menekültválság kapcsán benned is felmerült, hogy önkénteskedj a határon, a vasútállomásokon, vagy netán egy civil szervezetnél? Amikor elesetteket – például hajléktalanokat vagy magányos, idős embereket – látsz, azonnal felbuzog benned a segítségnyújtás vágya? Könnyen lehet, hogy pályaválasztás szempontjából érdemes megfontolnod a szociális munka területeit is. A szférában dolgozók egyik legfontosabb erénye ugyanis a magasfokú empátia és a másokról való gondoskodás vágya.
Mivel a szociális munka a rászorulókon való segítés professzionális és gyakorlatias módja, elengedhetetlen, hogy a pályára lépők szeressenek emberekkel foglalkozni, illetve remek kommunikációs képességekkel rendelkezzenek. Emellett nem árt a jó szervezőkészség és a rugalmasság sem – például egy válsághelyzet esetén, amikor akár emberek százainak kell rövid időn belül, hatékonyan segítséget nyújtani.
Magadra ismertél? Ezt kell tudnod a hivatalos képzésről!
A szociális munka egyrészt kutatásokon, a rászorulókkal szerzett gyakorlaton és tapasztalatokon, illetve több tudományág elméleti hátterén alapszik. Bázisát a pszichológia, az antropológia, a jog, a szociológia, a kommunikáció, a közgazdaságtan és az egészségtudományok ismeretei nyújtják.
A szociális munkás képesítés főiskolai és egyetem szinten is megszerezhető. A bolognai rendszer bevezetése óta az alapszak 3 és fél éves, melyből 3 év az egyetemen zajlik, fél év pedig terepgyakorlaton, jellemzően valamilyen szociális intézményben. Ezt követheti a 2 éves mesterszak elvégzése. Magyarországon szerencsére jó néhány felsőoktatási intézményben és régióban elérhető a képzés. Például az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen is.
Felkeltette az érdeklődésed a szociális szféra? A jelenleg meghirdetetett pozíciókért bátran nézz körül a Jófogás álláskereső portálján is!
Comments are closed.