Milyen hosszan ebédelhetünk? Alanyi jogon jár-e a cigarettaszünet a dohányzó kollégáknak? Egyáltalán a munkaközi szünet beleszámít-e a munkaidőbe? A munkavégzés közben tartott pihenőidőről a Munka Törvénykönyve is nyilatkozik. Munkavállalóként viszont nem árt nekünk is tisztában lennünk azzal, hogy milyen jogok és kötelességek vonatkoznak ránk.
A munkaközi szünet mértéke
Ahhoz, hogy a munkánkat megfelelő hatékonysággal és minőségben tudjuk végezni, elengedhetetlen a pihenés. Ez természetesen nemcsak a munkaidőn túli szabadidőt, a kivehető szabadnapokat és az opcionálisan kérhető fizetés nélküli szabadságot jelenti, hanem a munkaközi szünetet is. A Munka Törvénykönyve is így nevezi a legtöbbek által csak „ebédszünetként” ismert pihenőidőt.
A munkaközi szünet mértéke a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc – vagyis összesen 45 perc. Ez az az időtartam tehát, amit a munkaadó köteles kiadni a munkavállalónak, és aminek ideje alatt a dolgozó meg is kell szakítsa a munkavégzést. Tehát a monitor előtt, még a könnyed feladatok közben elfogyasztott ebéd sem vehető bele a munkaközi szünet nyilvántartásába.
Arról, hogy a munkaközi szünet beleszámít-e a munkaidőbe, a Munka Törvénykönyve nem rendelkezik. A jogi megfogalmazás szerint ennek eldöntését a munkaadó hatáskörébe sorolja, és a gyakorlatban mindkét verzióra számos példát találhatunk. Amennyiben a munkaközi szünet beleszámít a munkaidőbe, a munkáltató jogosult erre az időszakra vonatkozó szabályokat is hozni. Például előírhatja, hogy a munkavállaló a munkaközi szünet időtartama alatt nem hagyhatja el a munkavégzés helyét. Ha azonban az ebédszünet nem része a munkaidőnek, azzal a munkavállaló szabadon rendelkezik, így távozhat a munkahelyéről, akár étkezés, akár ügyintézés céljából.
Mi a helyzet a cigiszünettel?
A gyakorlatban okkal merül fel kérdésként az óránként dohányozni járó munkavállalók esete. A Munka Törvénykönyve nem határozza meg, hogy a munkavégzés megszakításán túl a dolgozó mivel tölti a munkaközi szünetét, tehát hivatalosan ilyenkor azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban csak a kötelezően kijelölt 20 percre igaz. Azaz nem jelenti azt, hogy kedvünk – vagy függőségünk – szerint bármikor megszakíthatjuk a kötelező munkavégzést és rendelkezésre állást. Ez ugyanis sok helyen a munkaközi szünet nyilvántartását is megnehezíti.
Bár a feszült légkör elkerülése érdekében a legtöbb munkáltató engedélyezi a cigarettaszünetek beiktatását, egyáltalán ne vegyük ezt alapvetőnek. Amikor új helyen kezdünk el dolgozni, ne hagyatkozzunk a kollégák szokásaira, viselkedésére – inkább az elején tisztázzuk a szabályokat a felettesünkkel vagy a HR-essel!
Munkaközi szünetnek számít-e a monitorszünet?
Az egyre inkább digitalizálódó munkavégzés kapcsán joggal merül fel a monitorszünet kérdésköre. Az egészségügyi céllal létrehozott pihenőidő azokat a pozíciókat érinti, ahol a dolgozók legalább 4 órát a monitor előtt töltenek. Eszerint a munkavállalónak minden gép előtt töltött órát legalább 10 percre meg kell szakítania, hogy pihentesse a szemét.
A monitorszünet azonban nem képezi részét a munkaközi szünet mértékének. Ilyenkor nem kedvünk szerinti szemnyugtató tevékenységbe kell fognunk, hanem olyan munkakörhöz kapcsolódó feladatba, amely nem igényli, hogy a monitor előtt üljünk. Irodisták esetében ilyen például a fénymásolás, az iratlefűzés, az iktatás.
Túlterheltnek érzed magad a jelenlegi munkahelyeden? Sokszor nemhogy szünetet sem tudsz tartani, de állandóan túlórázol a szerződésben foglalt munkaórákhoz képest? Lehet, hogy itt az ideje váltani! Nézz körül a Jófogás Állás széles kínálatában, és találd meg a neked leginkább tetsző pozíciót!
Comments are closed.