A magyar nyugdíjrendszer működése
A magyar állami nyugdíjrendszer alapvetően két fő pilléren alapul: az állami nyugdíjrendszeren és a magánnyugdíjpénztárakon. Valójában a magánnyugdíjpénztárak rendszere már nem működik aktívan, és az állam 2011-ben a számlák nagy részét visszaolvasztotta az állami pillérbe. Ez a lépés sajnos bizalmatlanságot keltett a magánnyugdíj-megtakarítási formákkal szemben is, holott a jelenleg elérhető nyugdíj-előtakarékossági számlák teljesen függetlenek az állami rendszertől és teljesen magánjellegűek (vagyis az állam nem csinálhat velük semmit).
#szponzorálttartalom
Az állami nyugdíjrendszerben az időskori ellátás mértéke az egyén bruttó keresetének és a munkával töltött idejének a függvénye. A kereset 1988 után számít, és az összeget korrigálják az azóta bekövetkező infláció mértékével.
A nyugdíjrendszert a jelenleg aktív dolgozók tartják fenn, hiszen az ő bruttó jövedelmükből levont nyugdíjjárulék képezi a közös nyugdíjalapot. Ezt a szisztémát felosztó-kirovó rendszernek nevezzük. Ebből a nagy, kollektív kasszából osztják ki az állami nyugdíjakat. A rendszer működéséből adódik, hogy a nyugdíj összege nem mindig arányos az életút alatt megkeresett pénzzel vagy a munkában töltött évek számával, hiszen a kasszában összegyűlt összeg nagyban függ attól, hogy mennyi aktív dolgozó van. Minél kevesebb ember fizet nyugdíjjárulékot annál kisebb összeget lehet elosztani a nyugdíjasok között.
Fontos megemlíteni, hogy a magyar állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát demográfiai változások, például az elöregedő népesség és a csökkenő munkaerőpiaci aktivitás, valamint az államháztartás helyzetének alakulása nagyban befolyásolja.
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága
A nyugdíjrendszer hosszú távú működését két fő demográfiai változás lehetetleníti el. A csökkenő születésszám és a várható élettartam növekedése elöregedő társadalmat eredményez. A hatást tovább súlyosbítja, hogy a fiatalabb generáció tagjai közül sokan külföldre költöznek, illetve 20-30 éven belül számítani kell a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulására is.
Ez a nyugdíjrendszer szempontjából azt jelenti, hogy egyre kevesebb számú aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjaskorú személyt. A függő viszonyban lévők (vagyis jellemzően a nyugdíjasok és a gyermekek) arányát az aktív népességhez viszonyítva az eltartottsági ráta mérőszámával lehet jól mérni. Ez a szám jelenleg 54,4 százalék, de folyamatos emelkedés figyelhető meg.
A változások középtávon azt fogják eredményezni, hogy jelentősen le fog csökkeni az állami nyugdíjak összege, hiszen kevesebb befolyt pénzt kell szétosztani egyre több nyugdíjas között. A jövőben várható a nyugdíjkorhatár további emelése, hiszen ezzel lehet hatékonyan csökkenteni a nyugdíjasok arányát. Fontos azonban, hogy egy bizonyos kor fölött már nem várható el az aktív munkavégzés.
Ugyanez vonatkozik egy másik megoldási alternatívára is: a nyugdíjas korosztály munkavállalásának támogatására. A nyugdíjba vonulás után valószínűleg még nem fog olyan kihívást jelenteni egy részmunkaidős állás, de nem jelent biztos megoldást, ha kizárólag ilyen módon tervezed kiegészíteni a lecsökkent állami nyugdíj összegét. Nem tudhatod előre, hogy mikor fog bekövetkezni egy olyan egészségügyi probléma, amely ellehetetleníti a munkavégzésedet.
Milyen költségekkel kell számolnom nyugdíjas koromban?
Sajnos sokan gondolják úgy, hogy a nyugdíjas évek alatt jelentősen lecsökkennek a költségek és az aktív éveik alatt szükséges bevétel töredékéből meg tudnak majd élni. Az igazság azonban az, hogy bár számos költség lecsökken, jó néhány területen megnövekednek a kiadások.
„Ne felejts el számolni azzal, hogy a következő évtizedekben az aktív éveid alatt szerzett átlagos bevételednek csak 45-55 százalékára számíthatsz.” – hívják fel a figyelmet a változásokra a BiztosDöntés.hu szakértői.
Ha szeretnéd egy kicsit a saját bőrödön megtapasztalni a várható nyugdíjad összegét, akkor próbáld ki, hogy egy hónapig ebből a bevételből élsz. Ilyen módon reálisabb képet kaphatsz arról, hogy ki tudnál-e jönni ennyi pénzből, és azt is el tudod dönteni, hogy mennyi pluszjövedelemre lenne szükséged.
A teljesebb képhez nézzük meg, hogy milyen kiemelt költségekkel kell számolnod a nyugdíjas éveid alatt:
Az elsődleges kiadások közé tartoznak az életvitel költségei, mint például a lakhatás, a rezsi, az élelmiszer és az egyéb napi kiadások. Fontos kiválasztani egy megfelelő méretű és állapotú lakást vagy nyugdíjasotthont, hiszen hatalmas anyagi megterhelést jelent, ha ebben az életkorban is egy többszobás családi házban élsz.
Az egészségügyi költségek általában növekedést mutatnak nyugdíjaskorban, így az egészségügyi ellátásra, a gyógyszerekre és az esetleges egészségügyi problémákra való felkészülés elengedhetetlen.
Sokan elfelejtenek számolni vele, de az aktív életmód fenntartásához pénzt kell fordítani olyan tevékenységekre, mint az utazás, a hobbi vagy a szabadidős programok. Ebben az életszakaszban sem szabad elhanyagolni a rendszeres sportolást és az egészséges étkezést, illetve érdemes előre számolni az ezzel járó esetleges pluszkiadásokkal.
Ne feledkezz meg a váratlan költségekről sem! Fontos tartalékot képezni olyan esetekre, mint az autó javítása, vagy háztartási berendezések.
Szerencsére van megoldás!
Szerencsére nincs minden veszve! Az időskori anyagi biztonság megteremtése az aktív évek feladata, és még nincs késő. A különböző nyugdíj-előtakarékossági formák elősegítik a rendszeres és kitartó nyugdíjcélú megtakarítást. Ilyen termékek a nyugdíjbiztosítások, a nyugdíj-előtakarékossági számlák és az önkéntes nyugdíjpénztári számlák.
Ezeknek az opcióknak kiemelt előnye, hogy az állam 20 százalékos adóvisszatérítést nyújt az éves megtakarítások után. Ez a nyugdíjbiztosítások esetén maximum 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlák esetén legfeljebb 100 ezer forint, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén pedig 150 ezer forint lehet. Ha több nyugdíj-előtakarékossági terméket kombinálsz, akkor évente akár 280 ezer forint adó-visszatérítéssel gyarapíthatod a nyugdíjcélú megtakarításodat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a különböző nyugdíjcélú megtakarításokba fektetett pénzed után kamatokat is kapsz, ami tovább gyarapítja az időskorodra félretett pénzt.
Comments are closed.