Beköszöntött a szüreti szezon, ilyenkor pedig a nyaralóvásárlási láz lecsengésével egyes borkedvelőkben megérlelődhet a saját szőlő és pince vásárlásának gondolata. Az eladó borászatok kínálatát bátran böngészd át te is a Jófogáson! Mi pedig ajánlunk hármat Magyarország borvidékei közül, hogy tovább fokozzuk a bacchusi vágyakat.
A tokaji borvidék
A tokaji borvidék nemcsak a külföldön is méltán híres boraink egyik legfontosabb termőterülete, hanem a magyarországi borvidékek közül az egyik legősibb is. A Tokaj-hegyaljai szőlők első hiteles említése 1251-ből származik, méghozzá a Turóczi prépostság alapítóleveléből. A borvidéket később a hungarikumként is számontartott tokaji aszú tette világhírűvé, melynek termelése a XVIII-XIX. század fordulóján élte reneszánszát.
A tokaji borvidék klímája ugyanis rendkívüli módon kedvez eme folyékony arany előállításának. A kontinentális éghajlatra jellemző a meleg, késő őszi időjárás, ami lehetővé teszi a Botrytis cinerea nemes gombától erjedő aszúszemek szüretelését. Emellett a riolittufába vájt pincék megfelelő, maximum 1-2 ℃ fokos hőingadozása is jó a benne érő boroknak. A borvidék főként a fehér fajták kedvelt termelőhelye (pl. furmint, hárslevelű, sárgamuskotály), és itt születnek hazánk legmagasabb alkohol-, cukor- és savtartalmú borai is.
A villányi borvidék
Hazánk legismertebb borászatai közül jó néhány a villányi borvidéken található. A szőlőtermelés hagyománya itt egészen a római korig nyúlik vissza. Sőt, Villány világhírű nedűi a XIX. században még Amerikában és Brazíliában is hódítottak.
A dimbes-dombos terepviszonyokkal megáldott térség klímájában a kontinentális és mediterrán jegyek keverednek. Az enyhe tél, a ritka tavaszi-őszi fagyok és napsütéses órák magas száma biztosítja az itt termő fajták előnyös vegetációs és tenyészidejét. Míg a borvidék mészkőréteg feletti löszös talaja kedvezően hat a szőlőtermesztésre.
A villányi borvidék fehér fajtái közül a chardonnay, a hárslevelű, az olasz- és rajnai rizling, illetve a pinot és savignon blanc kiemelkedőek, ízviláguk a nyári üdeség helyett inkább telt és ízgazdag. Ugyanez igaz a térség vörösboraira is (pl. portugieser, kékfrankos, kadarka, cabernet savignon), a magas alkoholtartalom és a néhány éves érlelés alatt kialakult mély aromákon túl.
A badacsonyi borvidék
A badacsonyi borvidék nem csupán a borkedvelők szeretett régiója. Az itt megbúvó falvak gyönyörű pincéi és présházai egyrészt ellátnak minket a térség minőségi nedűivel. Miközben „a magyar tenger” páratlan szépségű természeti adottságai is gyönyörködtetik az érzékszerveket.
Bár Magyarország borvidékei közül a badacsonyi az egyik legkisebb a maga 1400 hektárjával, egyedi talaj- és éghajlati adottságai egy egészen különleges borászati térséggé emelik. A Balaton északi partjára jellemző, vulkanikus eredetű lejtőkön, a lepusztult bazatkúpokon folyik a szőlőtermesztés. Emellett a tó és a Bakony védelmi vonala egy kiegyenlített, szubmediterrán jegyekkel bíró klímát kínál, ami megvédi a termést a nagy hőingadozásoktól. Így az itteni borok még a legkedvezőtlenebb évjáratokban is megőrzik páratlanul gazdag zamatvilágukat.
A badacsonyi borvidék a méretei ellenére egy rendkívül sokoldalú szőlőtermesztő térség. Csaknem 23 nyilvántartott fajtát termelnek itt, melyek közül kiemelkedik az olaszrizling és a szerzetesek által betelepített, időnként aszúsodó szemekkel édesedő szürkebarát. A badacsonyi borvidék legkülönlegesebb és kizárólagos fajtája a kéknyelű, mely kizárólag női virágzatot hoz, így a beporzásához más fajtákat telepítenek mellé. Bár termesztése emiatt igen kockázatos, fűszeres, de nem túl intenzív ízvilága egy igazán különleges borral szolgál.
Comments are closed.